Lexi King Az élet vár
Lexi King
Az élet vár
Most tartok a felénél. 2022.02.08.21:10kor.
Ezt a könyvet Pavlovnak ajánlom. Egyszer olyasmit írt, hogy egy csoporttárs nem idegen. Na és, hogy a tőle származó nem várt puszi (gyengéd csók) egyáltalán nem érdemel pofont. Ebben a könyvben a kívánt két orgazmus érdemelt olyat. Pedig nem is idegen volt a srác, hiszen látta két alkalommal is meztelenül. Igaz ugyan, hogy első esetben bedrogozták, a másodikban meg "balesetet" szenvedett a lány... A fiú pedig mindkét esetben megmentette. Nos, ha egy olyan csoporttárs, akit havonta egy-két alkalommal látok, nem számít idegennek, akkor olyan személy, aki két alkalommal is volt "jó" helyen ahhoz, hogy megmentsen, hát ő egészen biztosan nem az! Ugyan milyen jogon ad pofont egy nő egy ilyen úriembernek? 😇😂
Az írás stílusa fiatalos, lendületes. Tetszik. Teljesen más mint, amit utoljára olvastam Duncan Shelley könyvében, de ez érthető is, mert ez egy kellemesen olvasható tini-regény. Bepillantást enged New York egyik pénzes emberkéjének életébe is. Talán kiderülhet ebből az is, hogy az ördögnek sincs mindig vasvillája, maximum egy méretes fallosza. Ez persze nem bűn és emiatt (is) - talán - akár angyallá is avanzsálhat.
Nos... Eddig jutottam. Ha lesz még hozzá fűzni valóm, majd leírom. Ha nem érdekel senkit, akkor is. 😅
Nem akartam, most mégis teszek ide egy részletet. Aki ezt érti, az engem is megért valamennyire.
Némelyik történet olyan mélyen a lelkembe ivódik, hogy nem akarok felébredni, hiába égnek az ujjaim alatt a lapok, mert képes vagyok egy délután ötszáz oldalt is elolvasni. Érzem a testemben, a lelkemben, a bőrömön és a szívemben. A szürke hétköznapok megszűnnek, és az elmém átlépi a határokat, egy másik világba csöppenek bele, és ez elvarázsol.