Fincsi reggeli előétel

 

Másnap reggel a szokásos teendőket követően felkeltettem Tamást. 

- Mi volt az tegnap éjjel?
- Mire gondolsz? - nézett rám huncutul, gondolom a nyalakodásra célozva.
- Arra, hogy minden kívánságom teljesíted? Mi ez nálad? Ugye nem vagy szerelmes belém?
- Tudod hogy gyönyörű nő vagy, de nem. Nem vagyok szerelmes senkibe. Egyszerűen csak arról van szó hogy itt te vagy minden és nekem ezért engedelmeskednem kell.
- Csak nekem?
- Most és itt csak neked. De tudod, ha belépek egy házba, akkor valahogy mindig rám talál, aki felé ugyanígy érzek. Általában férfi az illető, de itt nem. Itt te vagy az.
- Rád talál?
- Nem keresem és kérdeznem se kell. Egyszerűen mindig tudom. Nem tudom jobban elmagyarázni. Sajnálom.
- Rossz lehet neked. Amikor mondjuk egy könyvtárba mész...

Elnevette magát:
- A nyilvános helyeken nincs ilyen. És az utcán vagy a metróban sem. A szabadban mindig a magam ura vagyok.
- Nem értem.
- Én se, de ez van. Nem tudok rajta változtatni.
- Ha elmennék hozzátok akkor?
- Ne tedd kérlek. De ott amúgyse. Az nem a te házad.
- Miért ne?

Hallgatás a válasz. 

- És itt bármit kérhetek?
- Amit itt kérsz az nekem parancs. Nagyon rossz ez nekem és ahol lehet titkolom, de te rájöttél.
- Volt máshol is hogy rájöttek erre?
- Igen. - suttogja.
- Milyen volt?
- Ne is akard tudni. A legtöbb helyen szörnyű. Nem is nagyon megyek el otthonról. De tegnap muszáj volt elkísérnem Vikit és Márkot.

Úgy gondoltam kipróbálom mekkora hatalmat kaptam a sorstól felette. Persze azt nem akartam, hogy bárkinek baja essen, de egy jó masszázs csak nem árthat egyikünknek sem. Erős kezei vannak, ezt éreztem éjjel is, amikor megmarkolta a fenekem, amikor belém nyalt. Gyors zuhany után, amit külön végeztünk természetesen, odafeküdtem egy szál semmiben az ágyra és kértem, hogy alaposan masszírozzon meg. 

Az alaposságra nem lehetett panaszom, mert annyira jól esett ahogy a hátam, és a nyakam gyúrta, hogy már attól kezdtem nedvesedni. Nem tudom, hogy csinálta. Ettől mindig sikerült ellazulnom. Eddig. Most viszont... Mire eddig jutottam gondolatban, addigra ő eljutott a combomig és folytatta a vádlimon át a lábfejemig is. Alaposan kezelésbe vette minden lábujjam külön is, amitől egy kellemes bizsergés futkározott fel a lágyékomig és vissza. Mikor úgy éreztem, nem bírom ezt tovább, hanyatt fordultam. Ő automatikusan feljebb mozdult és leheletével végig perzselte fordulás közben az oldalam és a mellem is. Hangos sóhaj szakadt ki belőlem és épp szólni akartam, hogy ennyi elég is lesz, amikor megéreztem a kezét a csiklómon. Ettől az érintésétől persze szóhoz se jutottam, így ő zavartalanul folytatta ténykedését egyik kezével a lábam között, a másikkal masszírozta, simogatta a nyakamtól a hasamig mindenem. Felemeltem a kezem, hogy az ő kezét megállítsam, de addigra annyira közel került a testemhez, hogy csak a farkáig sikerült eljutnom. Egy boxeralsó volt rajta, amiből makkja kikucskált. Arra markolva élveztem el, merthogy nem tudtam megállítani sem őt, sem az orgazmusomat. 

Nah, fürödhetek ismét és lehet szellőztetni is mert a légkondi elég lassan boldogult volna a felgyülemlett illatanyaggal.

Visszatérve mondtam, hogy ő is öltözzön fel, de mielőtt ezt megtehette volna, belépett Viki nagy álmosan, kócosan. Szép nő, gondoltam és örültem is, mert így legalább Márk is révbe érhet érzelmileg és testileg egyaránt. Bár erről csak annyit tudtam, hogy nemrég kerültek össze. 

Én egy sziát, Tamás arcrapuszt kapott tőle és elhelyezkedett bátyja ölében, aki előbb egy fotelba telepedett. Mint akit bolha csípett, úgy ugrott fel szinte azonnal. Ezek szerint még nem lankadt le Tamásnak. 

 Ekkor jön az ötlet. Vajon meddig lehet elmenni Tamásnál? Hol az engedelmesség határa?
Pár selyemsálat adok a kezébe és ráparancsolok: kötözze le Vikit. Gyengéden ne okozzon fájdalmat neki. Kíváncsi vagyok megteszi e, hiszen mégiscsak a húga. De nem okoz gondot neki. Fogalmam sincs mire gondol közben, nem látszik az arcán semmi. Se harag, se aggodalom. Semmi. Viki persze tiltakozik. Azt hiszi csak vicc. Egyre hangosabb, ezért a száját is be kell tömetnem. Csókold meg. Rendesen. Tamás rátapad a huga szájára és közben a mellét masszírozza. Olyan jól csinálja, hogy Vikinek egyre szaporább a légzése. De tudom, hogy amint a csók abbamarad, Viki újra hangosabb lesz. Nem hagyhatom, ezért Tamásnak azt mondom, hogy a száját váltsa fel Vikinél egy sállal. Olyan ügyesen csinálja, hogy Vikinek esélye sincs egy sóhajtáson kívül más hangot kiadni. 

Aztán arra utasítom Tamást, hogy masszírozza meg őt is, mint előbb engem. Megteszi nála is, semmit se hagyva ki és olyan érzésem van, mintha ilyesmi nem először történne közöttük. Felfigyelek arra, hogy Viki orgazmusa várat magára. Rá mégse volt olyan erős hatással az a varázskéz, mint az én testemre. Meglepő. De akkor is jó lesz neki ma reggel. Döntöm el. Ha így nem megy, akkor másképp. Áldom magam előre látásomért amiért Vikit megkötöztettem. Felhívom Tamás figyelmét, milyen nedves és illatos lehet Viki puncija. Mondom is neki:
- Igaz, hogy a hugid puncija illatos és édes? Kóstold meg.
Hogy honnan jött az ötlet vagy miért, ma se tudom. Nem gondolkodtam. Picit sem. Tamás félrehúzva Viki tangáját elkezdte nyalni. Gondoltam besegítek és melléjük telepedve Viki seggét simogattam, aztán véletlen becsúszott egy ujjam is. Volt egy kis nyöszörgés a részéről, de Tamás épp a legérzékenyebb pontját masszírozta, így gyorsan elenyészett arcáról az a kis fájdalmas fintor. Ezen felbuzdulva még egy ujjam nyomtam a másik mellé és amennyire tudtam megforgattam benne, majd ki-be húzogattam. Vikin  már látszott: nem sok van hátra neki az orgazmusig, ezért Tamásra szóltam
- Hagyd abba és fordítsd Vikit hasra. Dugd meg, de vigyázva, mert a puncija másé és a húgod egyébként se illene úgy magadévá tenni.
Egy pillanatra értetlenül meredt rám, majd tekintete lejjebb siklott és látva, hogy ujjaim épp elhagyták húga testét picit elképedt. Azért az utasítást nem hagyta figyelmen kívül és a következő pillanatban már bent is volt a makkja Viki seggében. Nagyon rövid idő kellett csak mindkettejüknek és szinte egyszerre söpört át rajtuk a gyönyör. 

- Disznó! Nézd mit tettél. És oda mutattam húga hátsójára amiből csöpögött a geci. Takarítsd le. - szóltam. Finnyáskodva bár, de még ezt is megtette. Teljesen elképedtem. Eddig még filmen se láttam olyat, hogy egy férfi a saját ondóját nyalja ki a testvéréből. Undorító lett volna, ha... Az kellett volna legyen! De mégse éreztem viszolygást. Inkább valami mást. Valami olyat, ami talán egy tábornoknak természetes érzés, de nekem teljesen új. A hatalom érzése. A teljes behódolás egy másik ember részéről, aki kész olyat is megtenni az én szavamra, amit egyébként eszébe se jutna. Ami ellen a tudata és a lelke is ellene van és mégis... 

Összezavarodtam és szégyelltem is azt, hogy ilyen hülyeség egyáltalán eszembe jutott. Utasítottam Tamást, eressze el a hugát. Felkészültem lelkiekben hogy Viki lekiabálja a fejem és talán még pofon is vág. Megérdemelném. Eszembe se jutott, hogy ellenkeznék. Viki kiszabadult, megrázta magát mint egy kiskutya. Gondolom elgémberedett pár tagja.
És! Nem történt semmi. Se pofon, se hangos szó. Pedig majdnem vágytam is arra. Haragudtam magamra. Viki csak ennyit kérdezett halkan:
- Az ilyen szobaszervíz nálatok mindenkinek jár reggeli előtt?
Hangja nyugodt volt és halk. Ha lehet még jobban összezavarodtam.
- Nem haragszol?
- Ha azért csináltad, hogy megharagudjak akkor mellé trafáltál.

Meglepődtem és egy hogyan-on kívül semmit sem tudtam kinyögni.
- Manapság minden apró orgazmust meg kell becsülni, akárkitől is kapja azt az ember lánya! A nagyokat meg főleg. Ez meg épp nem a kisebbek közül való volt. Ekkor már őszintén mosolygott.
- De ha megengeded, viszonoznám a szívességet a kedves bátyámnak. Csak van egy kis gond. Nekem nincs mivel. kacagott.

Egy pillanat alatt két dolog is átfutott a gondolataimon. Az egyik, hogy Viki seggbe akarja kúrni Tamást. A másik, hogy miért is ne?! Előbb annak voltam tanúja, hogy Tamás képes volt fájdalmat okozni parancsra, lássuk, most képes lesz e elviselni is. Tudom, hogy olyan nagyon nem fájt Vikinek. Hát majd vigyázunk Tamásra is! Csak ezt még és utána tényleg soha többé, semmi ilyet nem fogok kérni tőle. Persze csak ha megteszi. De ezt még tudnom kell!
Nemrég még magam se tudtam milyen érzés az anális dugás. De ha nekünk csajoknak nem olyan rossz, akkor - remélem - egy pasi se hal bele. Mondom, ez csak egy pillanatnyi gondolat volt. 

- Van erre ötletem. - mosolyogtam ördögien Vikire. Azzal odavezettem csendben a játék gyűjteményemhez, ami most már valóban annak számított a szememben. Viki meglepődött, a következő pillanatban meg már tapsikolt örömében. 

- Ezt mind ki akarom ám majd próbálni! Persze csak ha megengeded.
- Természetesen. válaszoltam erre jó házigazda módjára. De ugye nem most?!
- Neeem. Most ez is elég lesz. - azzal kiemelte azt a darabot, amit Petra adott, miután együtt próbálta ki velem. Rajtam. 

Segítettem Vikinek megkötözni Tamást, bár ő nem ellenkezett egy szóval se. Csak a biztonság kedvéért. Meg azért is, mert a húga is nemrég ilyenben részesült. Az már feledésbe merült, hogy azt is én akartam. Tamást eleve hasra fordított állapotban "rögzítettük". Lehet, - ha nagyon akart volna-  ki tud szabadulni. Elvégre ő mégiscsak egy jó erőben levő férfi és nem kötöztük túl szorosra sem. Krémet is készítettem oda Vikinek és lopva Tamás zacsijára kentem egy-két csepp vágyfokozót is. Erről egyiküknek se kellett tudnia. Ez az én ajándékom volt engedelmes "kis" szolgámnak. Elhelyezkedtünk. Viki bátyja háta mögött, én meg úgy mint előbb, melléjük telepedve. Viki bekente Tamás lyukát és próbált behatolni az ujjával, de sikertelenül. 

- Túl szűk.
- Be fog az menni. - mondtam. - Tamás vegyél mély lélegzeteket.
- Most! - szóltam Vikihez. 

És láss csodát, eltűnt az ujjacska. Viki egyből mozgatni akarta, de rámarkoltam a csuklójára és nem engedtem.
- Bocs, nincs ilyenben gyakorlatom és eléggé izgulok is. - mondta Viki, abbahagyva pár pillanatra a ténykedését. Aztán már két ujját próbálta tologatni ki-be a lyukban. Ismét rászóltam:
- Várj. Csak van nekik is ott belül valami olyasmi mint nekünk nőknek. Azt kéne megtalálnod azt hiszem.

Közben folyamatosan Tamás arcát figyeltem amin viszont az érzelmek változtak folyamatosan. Volt ott a fájdalomtól a meglepetésen keresztül minden. Még egy pici mosoly és mintha élvezet is átsuhant volna rajta. Nah, sínen vagyunk. Gondoltam. Viki valamire nagyon rátapinthatott, mert Tamás teljesen váratlanul eldurrant. Pedig a farkához hozzá se értünk és Viki se sokat dolgozott a seggén. Elég sok anyag összegyűlt. Még szerencse, hogy készítettem oda babapopsi törlőt és nedves meg száraz bolyhos törülközőt is. Viki viszont csak a kezét törölte meg és amennyit tudott, összegyűjtött a geciből és felém kínálta az ujját. Kíváncsiságból megnyaltam. Nem volt rossz íze. A többit Viki falta be. Már meg se botránkoztam azon, ahogy Viki a bátyja gecijét összegyűjtve mohón falta. Mintha nem lett volna elég reggeli a hűtőben! 

- Ezt akkor se hagyom annyiban. - szólt és befeküdt bátyja lába közé, szájába vette a faszt és hamarosan fel is állította. Szerintem ugyan feleslegesen ténykedett, de ha neki ez örömet okoz... Aztán kézbe vette játékunkat és a nagyobbik részt magába illesztette. Elcsodálkoztam, hogy mindössze a tangáján igazított picit, amit időközben felvett és ezzel már rögzítette is a dildót. Hatásos technika, meg kell hagyni, ha a bugyija kibírja azt, amire készült. A kisebbnek is hamarosan megtalálta a helyét a bátyjában. Én közben Tamás arcát néztem és most több volt rajta a fájdalom, mint előbb. Gondoltam besegítek egy kicsit, ne fájjon sokáig és elkezdtem simogatni, húzogatni azt a bársonyos tapintású, forró szerszámot. Hamar eltűnt a fájdalom, de egyenlőre nyoma se volt arcán élvezetnek. Pedig a kézimunkám hatásos szokott lenni és a hugicája is dolgozott rendesen. Vikin viszont kiütköztek a közelgő orgazmus jelei. Tudtam, hogy ha neki vége, akkor szegény Tamás hoppon marad. Nem fogja tudni folytatni. Egy ideig legalábbis tutira nem. Kezdtem éhes lenni, emiatt semmi kedvem nem volt elodázni a dolgot. Hát... előételnek talán megteszi. Így alakult, hogy beszálltam és a számmal való kényeztetésnek köszönhetően a két tesó orgazmusa nagyjából egy időben következett be. 

Kioldoztam foglyunkat és mentem reggelit készíteni. Amikor magukhoz tértek kábulatukból, ők is csatlakoztak. Közben és utána még hosszan beszélgettünk. Megtudtam, hogy Vikinek - szerencsére  -nincs ilyen késztetése és azt is, hogy nem sok reményem lehet Tamás kigyógyítására.